Taní-tani 2005/2006-os tanév 3. szám | Köztér
 
 esélyegyenlőség

Felhívás a műveltség igazságtalan elosztásának megszüntetéséért

  1. Társadalmunkban a gazdaság fejlődése és a jövedelmek átlagos növekedése mellett aggasztóan, a társadalom elemi integráltságát veszélyeztetően növekszik a társadalom egyes rétegei közötti különbség mind az anyagi javakhoz, mind a kulturális javakhoz való hozzáférésben.
  2. A kulturális javak igazságtalan elosztásában az iskolarendszer a főszereplő: a tankötelezettség 12 éves időtartamán belül mindössze az első 4 évben biztosít minden gyereknek legalább az oktatás tartalmában azonos feltételeket. A 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumok megjelenésével már az 5. évfolyamtól megkezdődik az egységes képzés dezintegrációja. A gimnáziumok mellett létező szakközépiskolával és szakiskolával együtt öt különböző műveltséget közvetítő középfokú iskolatípus működik hazánkban.
  3. A magasabb és „elitebb” iskolafokozatokba, ezeken belül is a „jobb” iskolákba a tanulmányi, illetve felvételi eredmények alapján történik a tanulók kiválogatása. A tanulmányi eredmények valamennyi lefolytatott kutatás tanúsága szerint a szülők iskolai végzettségével mutatnak szoros összefüggést, ez utóbbi pedig a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyükkel.
  4. Mivel pedig az iskolai végzettségnek, az iskola útján megszerezhető kulturális tőkének meghatározó szerepe van abban, hogy ki milyen helyet tölthet be a társadalmi és gazdasági munkamegosztásban, a közoktatási rendszer ma a társadalmi szelekció elsőszámú eszközeként funkcionál. Hazánk a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok tanúsága szerint azon országok csoportjába tartozik, amelyekben a családi háttér hatása a tanulmányi eredményekre messze az átlag feletti értéket mutat. A társadalmi elit – ahol csak teheti – a jelentkezők közt válogató legrangosabb intézményekbe íratja gyerekeit. Már-már tragikus méreteket ölt az iskolarendszer szétszakadása mind az intézménytípusok, mind a településtípusok mentén. Ez a morális szempontokon túl gazdaságilag és politikailag is életveszélyes.
  5. Politikai szempontból azért, mert ellehetetleníti a gazdasági és társadalmi felemelkedést olyan rétegek számára, amelyek a szegénység szélére vagy már mélyébe sodródtak. Ez pedig könnyen robbanásokhoz vezethet. A tanulással szerezhető esélyektől is megfosztott munkátlan fiatalok kritikus tömege gyúlékony anyaga lehet kiszámíthatatlan következményekkel járó indulatoknak. A társadalmi elit és a középosztály is veszélyben van, ha nem biztosítja minden eszközzel a gyerektársadalom egységét, az iskola világának univerzalitását.
  6. Gazdasági szempontból azért, mert a termelői szféra a fejlődő technológia következtében nem tud mit kezdeni képzetlen vagy alig képzett tömegekkel. Az igazságtalan szelekciónak gazdaságtalan termelés és növekvő munkanélküliség az ára.
  7. A tanítókból, tanárokból, egyetemi oktatókból és kutatókból szerveződött, a szakmában KOMP-csoport néven ismertté vált szakértői kör, felismerve az iskolarendszer felelősségét a társadalmi integrációban, közel tíz éve, 1996 augusztusában lépett a nyilvánosság elé a közoktatás szerkezeti tagoltságán és szelektív működésén rést ütni szándékozó egységes – nemzetközi nevén: komprehenzív – iskola megalkotásának javaslatával. Első felhívásában a komprehenzív iskola legfontosabb jellemzőjeként azt emelte ki, hogy mindennemű szelekció nélkül vesz fel minden jelentkező diákot, de részben a közvetítendő tananyagban, részben a közvetítés módszereiben alkalmazkodik hozott kultúrájuk és tanulási képességeik különbözőségeihez. Tehát differenciál! Ezzel biztosít minden gyerek számára azonos lehetőséget a 12 évig tartó tankötelezettség eredményes teljesítéséhez s ezen belül egyéni képességei felfedezéséhez és kibontakoztatásához.
  8. A KOMP-csoport – változó intenzitású oktatáspolitikai bátorítás, támogatás mellett – az alábbi feladatok terén ért el hasznosítható, közreadható eredményeket:
    • tanterv a teljes tantárgyi struktúra 1-8. évfolyamára (a 9-12. évfolyamra szóló tanterv júniusra készül el),
    • akkreditált továbbképzések,
    • könyvkiadás (tanulmánykötet a komprehenzív iskoláról, tankönyvek a kezdő szakaszra, differenciálást segítő ún. „kapcsos könyvek”),
    • kistérségi iskolatársulások szervezése, néhány helyszínen iskolai innovációk kezdeményezése és támogatása.
  9. A KOMP-csoport bizalommal tekint a magyar társadalom demokratizálódása, az emberi erőforrásokba való beruházás stratégiája, az EU-s perspektíva elé. Korszerű, a felzárkózást segítő programot kínál a kihívásokra. Oktatáspolitikai és pedagógiai meggyőződésében megerősítik az OECD által szervezett, az oktatási rendszerek hatékonyságát összehasonlító ún. PISA-vizsgálatok eredményei, amelyek egyértelműen igazolták, hogy a komprehenzív iskolarendszerekben tanuló fiatalok eredményei – ezen belül a felső tíz százalék eredményei is! – jobbak, mint a szelektív rendszerekben tanulókéi.
  10. A módszertani-pedagógiai munka során felhalmozódott tapasztalatok és eszközök támogatást és hitelt adhatnak az iskolarendszer komprehenzív irányba történő átalakítását kezdeményező határozott oktatáspolitikai döntésnek. Csak egy ilyen politikai döntés adhatna megfelelő támogatást azoknak a politikai és pedagógiai törekvéseknek, amelyek valamennyi diák és az egész magyar társadalom érdekében csökkenthetnék a társadalmi hovatartozás meghatározó szerepét a személyes teljesítményeken alapuló érvényesülésben. Ebben a meggyőződésben fordul a KOMP-csoport a magyar társadalomhoz: követelje ki a kormányzattól az eredményes iskolát, mindenki iskoláját: a szelekciós csapdákat elkerülő komprehenzív iskolát.

Budapest, 2006. február 25.

Arató László, Fábry Béla, Hortobágyi Katalin, Kerber Zoltán, Knausz Imre, Kővári Istvánné, Loránd Ferenc, Mészáros Katalin, Nahalka István, Orosz Sándorné, Pála Károly, Petőné Mérai Julianna, Radnainé Szendrei Julianna, Rétsági Erzsébet, Trencsényi László, Várnai Andrásné, Wagner Éva

 
 Hozzászólás beküldése
 Hozzászólás beküldése
Várjon...