Taní-tani 2005/2006-os tanév 3. szám
Fővárosi pedagógusok az 1956-os magyar forradalom idején
Nem tudom elfogadható magyarázatát adni annak, hogy majd emberöltőnyi idő múltán sem született összefoglaló mű, de még egy a tájékozódás, kutatás kiindulópontjául szolgáló tanulmány sem a magyar pedagógus társadalomnak az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti magatartásáról. Bölcsődéktől az egyetemekig. Arról a majdnem százezer főt számláló, bonyolult belső szerkezetű társadalmi rétegről, amelyre legféltettebb kincsét, a jövőjét jelentő gyermekeit bízza a társadalom. Kik álltak a népfelkelésből forradalommá és szabadságharccá szélesedő mozgalom oldalán? Kik maradtak közömbösek (ha voltak ilyenek)? Kik „látták már az első pillanattól…”, hogy itt a reakció, a „horthy-fasizmus” hívei akarják visszafordítani a „történelem kerekét”? Milyen motívumok vezérelték őket döntéseikben, azok esetleg menet közbeni változtatására? Kossuth tér? Köztársaság tér? Szovjet invázió? Szórtan jelentkező antiszemita jelenségek? A javíthatónak vélt szocializmus védelmének hite? Pozicionális, anyagi érdekek? Vallási meggyőződés? Nemzetiségi hovatartozás? Életkor, nem? Ezek milyen kombinációja? A vélt/valós sérelmek megtorlásának vágya vagy egyszerűen az erőszak kiélésének ilyen légkörben ritkán adódó lehetősége? A rablási ösztön eluralkodása? Milyen eszközökkel és módszerekkel léptek fel egyik és másik oldalon? Mik voltak a konkrét célok, és mik a vélt/valós eredmények? Milyen sajátosságok mutatkoznak e téren az ország különböző tájegységeiben, településeiben? Hatottak-e egymásra pedagógusok és diákok? Milyen módon és milyen irányban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre csak a még fellelhető írott források elemzése és a még élő résztvevők alapos visszaemlékezése adhatná meg a választ? De folyik-e ilyen kutatás, gyűjti-e valaki, valakik a külföldön és itthon élő pedagógus résztvevők emlékeit? Én ilyenről nem tudok. Örülnék, ha tájékozatlannak bizonyulnék.
A közelgő ötvenedik évforduló alkalmából olyan dokumentumot1 adok közre, amely a budapesti pedagógusok és tanulók szereplésére vet egy halvány fénysugarat. A jelentés ízelítőt ad a pedagógusok forradalomban való részvételének néhány jellemző megnyilvánulásából s a reakcióból, amelyet a hatalomba visszasegítetteknél kiváltottak.
Gergely Ferenc
Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete
Központi Vezetőség
Budapesti Területi Bizottság
Bp., Gorkij fasor 34–36.
Telefon: 228-454, 228-455.
Előadó Budapest, 1957. június 17.
Tárgy:
Dr. FJ/ B Ené
…./ I.
Hiv.sz.
Jelentés a budapesti pedagógusok magatartásáról 1956. október 23-tól
I. Az ellenforradalmi események központi területe Budapest volt, ennek hatása tehát a pedagógusok magatartására is rányomta bélyegét. Voltak közöttük, akik becsülettel helytálltak, voltak, akik gyalázatosan elárulták a szocializmus építésének ügyét és voltak, akiket ennek következtében méltánytalan bánásmód ért.
Helytálltak és a pedagógus névnek becsületet szereztek Zsebők István, a II., Medve utcai ált. iskola igazgatója, volt köznevelési felelős, Szőke Andor, a II., Fenyves utcai iskola igazgatója és Forster Klára tanulmányi felügyelő, akik a pártház védelmére jelentkeztek.
Szécsi Rezső, a II. kerület Ürömi úti iskola hivatalsegéde megmentette az iskolát és annak környékét. Egy teherautó fegyverrel megjelent felkelő csoport akarta magát befészkelni az iskolába. Órákig tartó huzavona után jobb belátásra bírta őket, és elvonultak.
Gyékiss Endre, a XI., Bánát utcai gyógypedagógiai iskola helyettes igazgatója megmentette a kerületi úttörőház felszerelését. A „kerületi forradalmi bizottság” ugyanis utasítást adott arra, hogy az úttörőház felszerelését ki kell adni a megalakuló cserkészek részére. Gyékiss elvtárs erélyes fellépésével szembeszállt a jelentkezőkkel és megakadályozta a felszerelés elszállítását.
Tátrai Andor, XVII., Rákoshegy, Kossuth utca 14.sz. ált. iskolánál működő kartárs Csurgón igazgatója életét mentette meg.
Greskó Ibolya, XVII., Rákoscsaba, Szabadság sugárút 26. sz. ált. iskola orosz szakos nevelője többszöri zaklatás ellenére is tolmácsnak jelentkezett.
Köves Józsefné kartársnő a XX. kerületi lakásán bujtatta több napon át a kerületi MDP szervezet egyik vezető funkcionáriusát.
Polány Istvánné hosszabb időn át lakásán rejtegette dr. Balázs János pesterzsébeti ügyvédet, a XX. kerületi Tanács volt ügyészét, akit mint kommunistát több ízben kerestek.
II. Azok a pedagógusok, akik az ellenforradalom alatt aktív tevékenységükkel kompromittálták magukat, túlnyomó többségükben disszidáltak. Tudomásom szerint a főváros alkalmazásában álló pedagógusok közül 247-en hagyták el az országot.2 Az itthon maradtak közül név szerint is a következő esetekről van tudomásunk a kerületi elnökök jelentése alapján:
Túróczi Béla, Pekrényi Emil és Horváth László a III., Fényes Adolf utcai iskola forradalmi bizottságának tagjaiként az iskola igazgatóját eltávolították. A fegyelmi vizsgálat folyik.
Papp Ferenc, IV., Attila utcai iskola nevelője a kerületi pedagógusok gyűlésén 25 pontból álló követelést olvasott fel és sztrájkra uszított.
Németh József, IV., Attila utcai iskola nevelője az ellenforradalmi idők alatt az internálásokkal kapcsolatos rémhíreket terjesztette és izgatott.
Sarlós József, IV., Erzsébet utcai iskola tanára mint a forradalmi bizottság tagja, iskolájában a bizottság tagja, iskolájában az igazgatót és a párttitkárt eltávolította.
Bálint József, IV., Langlet Valdemár u. iskola nevelőjét 1956. szeptemberben rehabilitálták, mert 1955-ben klerikális magatartása miatt állásából elbocsájtották. A forradalmi tanácsnak nem volt tagja, mégis annak ülésein minden alkalommal részt vett, azzal, hogy neki ott a helye.
Kelemenné, a VI., Felsőerdősor utcai iskola pedagógusa azzal dicsekedett, hogy barrikádokon harcolt. Azt követelte, hogy a kommunistákat és az ateistákat ne tűrjék meg az iskolákban.
Eckhardt István VI., Felsőerdősor utcai iskolából azzal dicsekedett, hogy mint tolmács a külföldi érdeklődésre adott válaszokat a maga véleménye szerint tolmácsolta. Decemberben a sztrájkra uszított.
Szabó Márta, a VI., Vörösmarty utcai iskolából felkereste a Szinyei Merse utcai iskolát és ott talált Lenin és Makarenkó-képeket letépte és lábbal taposta.
Berényi László felügyelő a XIII., Pannónia utcai iskola igazgatója, a VI. kerületben letépte a párt feliratait és lábbal taposta.
Mihályi Bálint, VIII., 7. sz. Gépipari Technikum volt igazgató helyettese a forradalmi bizottság aktív tagjaként igazgatója leváltását és mások leváltását szervezte.
Molnár István, XI., Váli úti fiúiskola igazgatója a „kerületi pedagógus forradalmi bizottság” megalakítója és szervezője volt. Több intézkedést kezdeményezett a bizottság nevében, de annak felhatalmazása nélkül: 1.) önhatalmúlag közölte a kerületi oktatási osztály vezetőjével és két ügyintézőjével, hogy ügyintézési jogukat megvonta. Utasítást adott a Bocskai úti ált iskola igazgató helyettesének, hogy az igazgatótól vegye át az iskola vezetését.
Eördögh Ernő, XIV., Dózsa György úti fiúiskola nevelője a kerületi szakszervezeti elnök személye ellen annak demokratikus magatartását kifogásolva keltett hangulatot.
Bukovinszki József, a XIV., Őrnagy utcai fiúiskola nevelője az iskola igazgatónőjének a leváltását követelve járt el az Oktatási osztályon és a szakszervezet kerületi vezetőségénél. Kádár Jenő, az Álmos vezér téri iskola nevelője, a kerületi bizottságnak a nyugalmat biztosító szándékát kifogásolta.
Pétersz László XIV., Teleki Blanka gimnázium tanára ellenforradalmi magatartása kivizsgálás alatt van, letartóztatták.
Dolniczky József, XIV., Kertészeti Technikum igazgatója ügye kivizsgálás alatt van, őrizetbe vették.
Mohácsi Lajos, XVII., Rákoskeresztúr, Pesti utca 80. sz. alatti gimnázium tanára röplapokat fogalmazott és terjesztett, Dudásék3 (3) összekötője volt.
Deák Bárdos Gábor, XIX. kerület Rózsa tér 16. iskola igazgatója gyűlés közben érkezett és bejelentette, hogy Csepelről jött, állami ügyek intézésében vett részt, mint az ottani nemzeti bizottság tagja. A kerületi ügyekkel nem is tud emiatt foglalkozni.
Laurenczi Margit, X., Ihász u iskola tanára ellen klerikális beállítású uszító magatartása miatt karhatalom eljárást folytatott. A fegyelmi bizottság az MSZMP intéző bizottságával egyetértésben áthelyezte.
Kovács Lajos, II., Medve utcai iskola énektanára oroszellenes kijelentéseket tett és megállapítások szerint Petőfi ha élne, ma is az oroszok ellen harcolna. A szülők feljelentésére internálták.
Gelléri Emil, a II. kerület Vegyipari Technikum tanára egyetértett Mindszentivel4, szavait helyeselte, felmentették állásából.
III. Az ellenforradalmi események során több kartársat személyében inzultus ért.
Magyar Sándorné a szakszervezet IV. kerület szb.5 elnökét az értekezletről „pusztuljon” szavak kíséretében utasították ki.
Szabó Józsefné, a IV., Megyeri úti leányiskola igazgatóját állásából el akarták mozdítani.
A VIII. kerületben a forradalmi bizottság 3 technikumi igazgatót váltott le: 1. Bánki Donát Technikum (Népszínház utca), Ruhaipari Technikum (Rákóczi tér 4.), 7.sz. Gépipari Technikum (Tavaszmező u. 16.).
Hajós Lajosnénak, a Köbölkut utcai ált. iskola nevelőjének az egyik 8. fiúosztály tanulói megtagadták az engedelmességet azzal, hogy „sztalinista pedagógusnak nem tanulnak”.
Solymár Zsigmondnét, a XII., Virányos úti iskola igazgatójának Kustyán Miklós hivatalsegédétől szervezett „forradalmi szülői munkaközösség” az iskolából kiűzte.
Marschalkó Gyula és Jánosi Sándor XVII., Rákoshegyi nevelők nevét kiírták a pellengérre.
A felsorolt konkrét adat a pedagógusok körében ismert események rögzítése. A hibát elkövetőkkel szemben a fegyelmi eljárást lefolytatták és az ítélet legtöbbször áthelyezés volt.6 A hibát elkövetők ügyeinek intézésénél a törvényességet mindig betartották.7
K. m. f.
dr. Fodor József
titkár
Jegyzetek
1 Szakszervezetek Központi Levéltára 43/f. 2052. ő. e. 24-26.p. Gépelt eredeti példány körpecséttel és aláírással hitelesítve. A dokumentumot betűhíven közöljük.
2 Mann Miklós Budapest oktatásügye (1873–2000) című művében (Önkonet, Budapest, 2002) 209 pedagógus szerepel.
3 Dudás József (1912. szept. 12. Marosvásárhely – 1957. jan. 19. Budapest): politikus. 1956. október 29-én a Budapest, II. kerületi tanácsházán megalakult Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány elnöke. November 21-én a szovjetek tőrbe csalták. Január 19-én kivégezték. Rehabilitálására 1989-ben került sor.
4 Helyesen: Mindszenty (Pehm) József, esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása (1892. márc. 29. Csehimindszent – 1975. máj. 6. Bécs).
5 Szakszervezeti Bizottság.
6 Nincs megalapozott országos összképünk az „ellenforradalomban” való részvétel miatt felelősségre vont pedagógusok büntetéseiről. Az kétségtelen, hogy a központi irányelvek ellenére a büntetések kiszabásánál nagyon nagy szerepe volt a helyi körülményeknek. Az általunk ismert, komoly fenntartással értelmezhető adatok szerint legtöbb pedagógust Vas és Bács-Kiskun megyében büntettek áthelyezéssel. Elbocsátás terén ugyancsak Vas megye, valamint Hajdú-Bihar megye járt az élen. Az internálás eszközével viszont Somogy és Veszprém megye élt leginkább. Legtöbben – e sorok írója is – írásbeli megrovásban részesültek.
7 Ennek ellenkezőjét még a kádárista pedagógus szakszervezeti vezetés sem volt képes elhallgatni. Lukács Sándor írta „Rajtunk is múlik” című cikkében: „A bűnösök felelősségre vonása – ha nem is hibáktól mentesen – a közoktatásügy területén befejeződött.” (Pedagógusok Lapja, 1957. augusztus 22. 1. p.) Tudjuk, a megtorlás befejezéséről még szó sem volt!
Hozzászólás beküldése
Hozzászólás beküldéseHozzászólások
András | 2010. augusztus 22. 23:40 | papi45[kukac]citromail[pont]huIsmét felteszek egy nagyon fontos ,Világrengető kérdést.KI emlékszik arra ,hogy MI volt a "hullagyüjtő? Részletes ,kimeritö választ kérek!De azért most már más is strapálhatná magát!
András | 2010. augusztus 15. 22:14 | papi45[kukac]citromail[pont]huKi emlékszik a virányos uti Iskolára?Biztosan sokan , de arra aztán talán senki sem, hogy ki volt az a HEKTOR? Majd legközelebb elmesélem,de örülnék ha valaki megelőzne ebben.
András | 2010. augusztus 15. 22:10 | papi45[kukac]citromail[pont]huZenetanárok akkoriban:Magda néni /?/ gitározni szokott és Herbolyiné.lehet,hogy nem jól irtam a nevét.
András | 2010. augusztus 15. 22:06 | papi45[kukac]citromail[pont]huAki zenét tanult ,annak általában az iskola /Virányos/ bejáratanál, az előtérnél balra a pedellus lakása melletti .orvosi rendelőben volt a különóra megtartva.Ez volt a zeneterem.Biztos ,hogy igy volt,mert van egy fényképem,ahol egy kisfiu hegedüleckét vesz a tanárnőtől.Már nem tudom.hogy hivták a tanárnöt,de a hegedüst azt jól ismerem.
András | 2010. augusztus 15. 21:56 | papi45[kukac]citromail[pont]huHa valaki emlékszik még a Kustyán féle kifliárusitásra,mindjárt ahogy belépunk az iskolába,jobbra volt egy fülke ott árult,nagyszünetben Ha .volt valakinek egy .akkor már forgalomban nem lévő olyan 1ft.os pénze,melynek a hátán még a régi Kossuth cimer volt./ mert ugye még ma is van otthon sokunknak/Mindig ugy igyekeztunk letenni az asztalra ,hogy ne vegy észre a régi cimert,mert ez a pénz már nem volt forgalomban.Igy aztán ,ha szerencsések voltunk akkor el tudtuk sózni a pénzt és még vissza is adott 20fillért.és két kiflit.Mondja valaki,hogy nem volt becsuletes.Próbálna ma valaki szövátenni ha valahol nem kapja vissza az aprót.
András | 2010. augusztus 15. 21:38 | papi45[kukac]citromail[pont]huSzia Gábor!Nem ismerjük egymást.Azt hiszem Te nem az én gondolatmenetemet folytattad,ugye?Én csak a virányos uti iskolai élményeimet osztottam meg Veletek.Arra kérek mindenkit,hogy lehetöleg ehhez szoljon hozzá,és egészitse ki élményeimet az övéivel.,hogy még teljesebb legyen a kép.Sziasztok.
Gábor | 2010. augusztus 11. 23:23Gelléri Emil tanár urat Szántó Erikának, a technikum második osztályába járó tanulójának követelésére és közbenjárására rúgták ki 1957-ben a Thán Károly Könnyűipari Vegyészeti Technikumból.
András | 2010. július 28. 23:44 | papi45[kukac]citromail[pont]huHurrá! Eszembe jutott /hova?/ hogy a Valkó János nővérét Juditnak hívták.Remélem jól emlékszem.Tehát:Valkó Judit.Vajon most hol lehet?
András | 2010. július 28. 23:38Lehet,hogy Erdős Gábor is eltünt a szemünk elől,az elöbbiekhez hasonló módon?
András | 2010. július 25. 10:42 | papi45[kukac]citromail[pont]huNe haragudjatok ,de az ezelötti 4.feljegyzésemben eltévesztettem az éveket,mert a Labanc u.Tuzoltóság környékén történtek nem 60.hanem csak! 48évvel ezelött történtek.Lehetett akkor 1962 nyara,/de szép is volt az a nyár/.igen,de nemcsak azért mert akkor vettem a motoromat használtan.részletre. 250forintot fizettem havonta / akkor a benzin litere 2.70ft.volt./ Mekkora balhé volt ezért otthon Akkor vizsgáztam KRESZ-ből a XII.ker.Maros u.-i Rendőrségen 2,azaz kettő forintba kerult a "vizsga" dija.Ez a kis kartonlapocska ma is megvan és féltve örzöm.A motor/BERVA/ sajnos már nincs meg ,de én megvagyok és jól érzem magamat.néhány motorbalesettől eltekintve Sikeresen összedrótoztak.Ha valaki emlékszik ezekre a régi dolgokra remélem szivesen olvassa és ha tud ,tegye hozzá saját emlékeit.
András | 2010. július 25. 9:56 | papi45[kukac]citromail[pont]huA volt 56-os villamos végállomása a Hüvösvölgyben van.a másik a Moszkva téren.Lehet,hogy ezért kellett átszámozni? "Gondolkozz,gondolkozz,gondolkozz,értsd végre meg ,lásd......"/idézet:Szörényi Leventétől/
András | 2010. július 24. 13:32 | papi45[kukac]citromail[pont]huSokan nem tudják,hogy a Zugligeti uton a Szépilonai remizen tul, egészen a Tundér szikla aljáig ,ott ahol most egy kemping van,s talán a drotkötélpálya sem szakadt le,ebben a szép volgykatlanban a Hunyad orom aljáig a 81-es késöbb az 58-as villamos járt Itt volt a végállomás..A Zalai uti villamosmegállo alatt ,.ott ahol most egy virágüzlet van egy hatalmas betonbunker szerü viznyelő volt .oda is primán be lehetett maszni.Ez sem volt egy hétköznapi programm.Az 50-es években akkora volt ott a gyalogos kirándulo forgalom,hogy a végállomáson csoböl készult terelökorlátok voltak a nép konnyebb felszállásá érdekében.Ugyanugy a Hüvösvölgyi villamosvégállomásnál is .ahol a 83-as késöbb az 56-os villamos járt és jár valami ma is.Mért kellett átszámozni,ki tudja,mert én nem ?
András | 2010. július 24. 13:15 | papi45[kukac]citromail[pont]huHanke Lászlo is talán az osztálytarsam volt,de lehet ,hogy fiatalabb,és az öcsémmel járt egy osztályba.Az viszont biztos,hogy volt neki két bombázo huga .Egyiket Vilmának hivták a másikra nem emlékszem./bocsánat/ Ott laktak a zugligeti villamos Szarvas Gábor uti megálloja mellett.ahol most egy követség van.
Amdrás | 2010. július 24. 13:06 | papi45[kukac]citromail[pont]huAz 56-os" események "után _ / akkor igy is nevezték, meg késöbb többféleképpen/ _ ugy emlékszem már nem talalkoztunk Janikovszki Bélával,Galambos Leventével,Valkó Jánossal,Tonelli testvérekkel, akik a Szilágyi Erzsébet fasorban laktak.Ikrek voltak ha jol emlékszem:Eszter és Klári.Biztos mások is voltak,de többre most nem emlékszem.
András | 2010. július 24. 12:57 | papi45[kukac]citromail[pont]huAz sem volt egy semmi.amikor a folyosón lévő be nem zárható ruhaszekrényből kiesett sapkával a folyosón fociztunk és arra jött S.Zsigmondné.Arra már nem emlékszem ,hogy ki volt a másik ,de az egyik az én voltam.A harmadik, szenvedő fél, Valkó János volt.mert övé volt a sapka.Hogy minek kellett neki azt senki sem tudta,mert a keruletben neki volt a leghosszabb haja és a legvastagabb szemüvege.Osztályfényképeket majd a késöbbiek folyamán névsorral együtt megnézhetitek.és aki magára ismer az jelentkezhet nálam.papi45@citromail.huTalán a Labanc ut kornyékén.vagy a Kuruclesi uton laktak.ott valahol ahol most a Tuzoltóság van.itt gyulekezett akkor a helyi aranyifjuság és ott ismerkedtem meg Vörösváry Katival.aki ott lakott a sarkon, de Ő biztos nem emlékszik rám. pedig azt hiszem bele voltam esve.Pedig akkor már 15 évesek is voltunk.Bizony!Azota csak potom 60év telt el.Nekem egy kis motorom volt egyszemélyes, akkor.és ott mindenki ki is probálta egy körre.és vissza is hozta.Érdekes.Nem ?Vissza a Valko témára: Nővére is volt,a nevére nem emlékszem,csak arra ,hogy 56-ban kinnfelejtették valahol magukat a Lajtán tul.Hogy most hol vannak ki tudja?Csufoltuk is szegény srácot és nevet is adtunk neki ,allando jelzőt:Valko János Sebestyen Zoltán,Gazficko Béla Fuvaros.Ki tudja miért?Én sem pedig ott voltam.azért tudom ezeket nektek elmesélni.A fényképen amit majd kuldok jol láthato a szivesen viselt kék nyakkendő.ami a kort is megjelöli..Remélem nem haragszik meg érte senki. .udv nektek akik ezt olvassátok.
András | 2010. július 6. 22:17 | papi45[kukac]citromail[pont]huSziasztok virányosi és zugligeti volt padkoptatók. és padvésők.Most jutott eszembe/mert nekem van ilyen/,hogy a legjobb volt talán az.amikor reggel a Kustyán pedellustól kellett a tintát kérni.ami egy borosüveg félében volt.De a lényeg az,hogy a padok olyanok voltak,hogy a táskát bele kellett csusztattni, vizszintesen a rekeszébe és abban a pillanatban a betolt táska felemelte a padban elől lévü tintásűveget a tintával együtt.A többit el tudjátok talán képzelni........Nagy találmány volt ez a fedél nélküli tintatartó,biztos valaki kapott érte egy kis Kossuth -dijat.
András | 2010. július 2. 0:06 | papi45[kukac]citromail[pont]huArra is emlékszem.hogy szegény Keleti Pétert egy örsgyülés alkalmával a Virányos uti kiserdőben /mert akkor nem volt még beépítve/ kissé megvertük.De hogy miért azt nem tudom, de arra emlékszem,hogy valahol a Dániel téren lakott.Különben nem volt rossz srác.Vajon most hol van?De jó lenne elbeszélgetni a régi időkről a régi osztálytársakkal.papi45@citromail.hu
a | 2010. május 19. 20:21 | papi45[kukac]citromail[pont]huMajdnem elfelejtettem közreadni,.hogy a Kustyánék a kifli mellett néha "pacsnit" is árultak.Ki tudja .mi volt az és hogy nézett ki? Ha még valami eszembe jut ,azt majd elmondom,.de ha unjátok akkor nem .Viszlát.
András | 2010. május 19. 20:14Tanitónők voltak ott akkor:Kamarásné,Spányiné,Dallosné (Kató néni) Budakeszi uton lakott.Mindig maximálisan felemelt fővel járt,lehet,hogy nem is vette észre,hogy más emberek is vannak a közelben.Volt ott egy Olga néni.akit nem szerettünk,ki tudja most hogy akkor miert nem?Lenke néni a tornatanárnö.Emlékszem egy esetre.amikor egyik osztálytársunk,nem mondom meg a nevét,hogy Keleti Péter kapott egy szép karorát és másnap avval jött be a suliba.Solymárné észrevette ,és nagyon helyesen utasitotta,hogy holnap már ne hozza ezt magával.Akkoriban a karóra mág felnöttnak is luxus volt.Ennyit akartam mondani.Ha valaki gondolja akkor legközelebb az osztályfénykép alapján felsorolhatom az osztálytársak nevét.Üdvözöllek benneteket,akik ezt majd elolvassátok.
András | 2010. május 19. 0:32 | papi45[kukac]citromail[pont]huMég az egész iskola teljesen uj volt ,be sem volt fejezve.Az udvaron épitési tormelék egyebek betongerendák vegyesen hevertek.A tornateremben az okos tervezők 1m-es droton lelogo fehér opáluvegburás lámpákat szereltek fel.Persze mindjárt az elején Lenke néni tornatanár oráján egyik gyerek véletlenul a labdával /de hát mivel,Tornaterem/leverte az egyik lámpát.Oriási balhé volt. Pedig aki tehetett rola az a tervezö lett volna.FabinyiGábor volt.aki eltalálta.Nagyon meg volt ijedve szegény.Hol lehet most a Gábor? És a többiek?
András | 2010. május 19. 0:21 | papi45[kukac]citromail[pont]huÉn akkor jártam a XII.ker.Virányos uti iskolába ,amikor az megnyilt.Lehetett az 1951-52 ben.félév közben ,mert elötte a Virányos uton a Jánoskorház közelében,mögötte lévö faházban kezdödött el az elsö osztályom.Innen mentunk aztán az uj épuletbe.Mellette a Zalai ut sarok egy kukoricafold volt.Kustyánék pedig ott laktak az iskolában,mindjart a bejárattol balra ,az orvosi rendelő melett.Kifli és zsemleárusitás a bejárattol jobbra lévő fulkében volt.40 filler volt darabja.