Címke: magyartanítás

Szövegek párbeszéde (Az intertextualitás gondolata az irodalomban, az irodalomtudományban és a magyartanításban) ijesztő címmel tartott konferenciát és szakmai napot május 13-án a Magyartanárok Egyesülete az Országos Széchényi Könyvtárban.

2005-ben ünnepeljük Magyarországon József Attila születésének századik évfordulóját. Miért fontos ez az eseménysorozat, mi jellemezte, és ki is az a József Attila nevű költő, akire egész Magyarország emlékezik? Furcsa: a többi magyar költőt senki nem szólítja keresztnéven: Petőfi Sándort nem hívjuk Sándornak, Arany Jánost Jánosnak, Ady Endrét Endrének – József Attilát viszont rendszeresen és sokan Attilaként emlegetik. Mondhatnánk erre, hogy azért, mert a vezetékneve is egy ismert keresztnév, ám ez nem magyarázat: ugyancsak keresztnevet tartalmazó családnevű más költőket, írókat, festőket vagy politikusokat nem szokás ilyen familiárisan megnevezni.

Gyerekkoromban nem tartottam különlegesnek, hogy szüleim tartják a kapcsolatot volt tanáraikkal s azok családjaival. Nem akarok keseregni, hogy ez ma már elképzelhetetlen – azt remélem, ma is születnek éltre szóló tanár-diák, sőt mester-tanítvány kapcsolatok, melyek szeretetéből olykor egy-egy „kis kóbormacska” is részesül. Abban pedig biztos vagyok, hogy A magyartanítás mestersége – Mestertanárok a magyartanításról című kötet szereplői, Egedy Mária, Kulcsár Adorján, Zsuffa Zoltánné, Mohácsy Károly, Orosz László, Madocsai László, Jobbágyné András Katalin, Márton János, Jelenits István és Honti Mária nem egy család beszélgetési során jelentették a maguktól értetődő élményt, hogy az igazi tanárokra nem is lehet másként, csak tisztelettel és hálával gondolni.